Szakmai beszámoló
Iskolanyitogató napok rendezvénysorozat az Ecsedi Báthori István Református Általános Iskolában, Gimnáziumban és Kollégiumban
Az NKA-nál elnyert pályázat azonosítója: 4908/01725
A rendezvény címe: Iskolanyitogató Napok
Típusa: kulturális, hagyományápoló, közösségépítő programsorozat
Szakmai tartalom: pedagógia, néprajz, sport
Ideje: 2013.augusztus 29. – augusztus 31.
Helyszín: Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 4355 Nagyecsed, Szatmári u. 1.
A beszámolót készítette: Király Katalin programfelelős
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg iskolánkban az a három napig tartó rendezvénysorozat, mely kicsiknek és nagyoknak egyaránt lehetőséget nyújtott a szabadidő igényes eltöltéséhez, betekintést engedett sokszínű kultúránkba és különböző tevékenységekbe, nem feledkezve el intézményünk keresztyén elkötelezettségéről sem. A programsorozat augusztus 29-től 31-ig tartott és alapvetően azt a célt szolgálta, hogy beiskolázott új kisdiákjainkban oldjuk a környezetváltozással járó stresszt és feszültséget, aktívan bevonva iskolánk gimnáziumba járó diákjait, akik a kicsinyek körül önkéntes munkájukkal segítették programunkat, majd ezekbe bekapcsolódva korosztály-specifikusan maguk is tartalmas élményekkel gazdagodtak. A programsorozat céljai közé a közösség építése is beletartozott, hisz hidat kellett kiépítenünk a különböző évfolyamok tanulói között, elősegítve ezáltal egymás megismerését és elfogadását. Elidegenedő társadalmunkban alapvető követelmény, hogy tartalmas emberei kapcsolatokat építsünk ki, melyben a kölcsönös segítés és elfogadás az emberi természet velejárójaként épül be kisebb és nagyobb diákjaink személyiségébe. Ennek megvalósítása érdekében nyúltunk különböző népi kulturális értékeink felé, hisz eleink hagyományait újjáélesztve adhattunk más jellegű értékeket tanulóinknak, kissé elszakítva őket a médiák és computerek világától. Alapvetően mindenki vágyik arra, hogy bensőséges kapcsolatokat építsen ki a család közösségén kívül is, hisz akkor jó beletartozni egy adott közösségbe, ha ezt félelem nélkül tehetjük meg. Elsős és kilencedikes diákjaink számára ezért jelentett ez az iskolakezdés előtti rendezvény elsőrangú feszültségoldó lehetőséget, mert leginkább őket érintette a környezetváltozással járó stressz romboló hatása.
A programsorozat lebonyolítására három helyszínt vettünk igénybe. Az iskola épületén és udvarán kívül igénybe vettük a Művelődés Központ, a Református Nagytemplom és a Református Gyülekezeti Ház épületeit, a helyszínek sokfélesége által is gazdagítva rendezvényünket.
- augusztus 29.
Intézményünk keresztyén szellemiségéhez igazodva a rendezvényt nyitóáhítattal és kötetlen beszélgetéssel kezdtük, melyen a település lelkipásztora és az intézményvezető köszöntötte a megjelent diákokat és szüleiket. Rövid áhítat után közös éneklés következett az ismerkedés jegyében. Mivel intézményünket a református egyházközség hívta életre, pedagógiai célkitűzéseink alapkövét a krisztusi tanítások megismertetése jelenti. Ezt a szellemiséget kívánjuk tanulóink átadni, ezt a célt szolgálják a közös áhítatok is, melybe már elsős tanulóinkat is bevonjuk. Mivel nem minden gyerek érkezik református vagy keresztyén családból, igyekeztünk a különbségeket játékos, tevékenykedtető dalokkal áthidalni.
Az új elsős kisdiákjaink közül csak hárman nem jöttek el a rendezvényre, a másodikosok közül mindenki megjelent. Gimnáziumunk tanulói az előkészületekből is aktívan kivették a részüket. A részvétel így szinte teljesnek volt mondható és iskolánk fenntartóját, valamint nevelőtestületét nagy örömmel töltötte el, hogy augusztusi fáradozásaink meghozták gyümölcsüket és sikerült a passzivitást csökkenteni, mely a közösség építésének és fenntartásának alapvető feltétele.
A délelőtti programban kézműves mesterségekkel ismerkedtek meg tanulónk. Kipróbálhatták a fazekas és fafaragó, bőrdíszműves és gyöngyfűző mesterségeket, közben megtapasztalhatták az alkotás örömét. Nevelőtestületünk elkötelezett a magyar népi művészet és hagyományok ápolása iránt, ezért is szerveztünk a délelőttre munkáltató jellegű foglalkozást, mely során nemcsak az alkotás örömében mélyedhettek el tanulóink, hanem így tettük lehetővé magyar népművészeti kulturális értékeinek megismertetését, befogadtatását. Négy érdemes mester volt a programok kivitelezésében segítségünkre a Népművészeti Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezetéből. Rádi László fafaragó mester irányításával sípot barkácsolhattak a gyerekek, melynek megszólaltatása külön örömmel járt. Legnagyobb meglepetésünkre a váltás közti szünetben nagy diákjaink is teljes lelkesedéssel vetették bele magukat a faragásba és nem hagyatkoztak csak a kicsiknek való segítkezésre, ebből is látszik, hogy az alkotás öröme milyen hatalmas jelentőséggel bír a pedagógiai munkában.
Pájer Gyula és Pájer Gyuláné bőrműves és agyagozó foglalkozást tartott. Bőrékszerek és pulikutyák készültek nagy számmal. A kézműves mesterek remek pedagógiai érzékkel vonták bele a gyermekeket ezekbe a nem könnyű kézműves tevékenységekbe, főleg a bőrdíszművesség apró fogásainak elsajátítása okozott a kicsinyek és nagyok számára is komoly kihívást. Könnyebb volt a helyzet az agyagból készített pulikutya megalkotásánál, melyet mindenki féltő gonddal vitt haza a nap végén örömmel mutatva meg a megérkező szülőknek a formás alkotást.
Bak Sándorné kézműves mester a gyöngyfűzés alapjait mutatta be a gyerekeknek, akik szintén kis ékszereket, gyöngysorokat készíthettek a mesterasszony vezetésével. Ez főleg a kislányok körében volt népszerű elfoglaltság, hisz az elkészült műveket egész nap viselhették.
Nagy segítséget jelentett, hogy a mesterek minden szükséges felszerelést és alapanyagot magukkal hoztak a foglakozásokra. A gyerekeket négy csoportra osztottuk és meghatározott idő eltelte után rotorszerűen váltották egymást a különböző termekben a különböző mestereknél. Így a gyerekek nem maradtak ki a négy kézműves tevékenység egyikéből sem.
A foglalkozások között tartottunk egy nagyobb tízórai szünetet, ahol minden jelenlévő kapott enni- és innivalót. Délben pedig ebéd következett. Az ebédet a helyi óvoda biztosította, a tízórait és az uzsonnát a Lápi Kisvendéglőből rendeltük, mert az iskolának nincs konyhája. A szülők számára megígértük a napi háromszori étkezést, és ezt sikeresen biztosítottuk, jutott elegendő mindenki számára, még repetára is. Sikerült jó minőségű és elegendő mennyiségű élelemhez juttatni gyerekeinket, a közös étkezések közösségkovácsoló ereje pedig mindenki számára ismert. Gimnáziumunk diákjai féltő gondoskodással vették körül a kicsiket, odafigyelve kívánságaikra. A nagy korkülönbség inkább előnyére válik iskolánknak, ahol felmenő rendszerben indítjuk a négy évfolyamos gimnázium mellé az általános iskolai osztályokat. Csak pozitív tapasztalataink vannak, mert a nagyobb diákokat bevonjuk a pedagógiai munkába, segítenek a tanító néniknek a dekoráció elkészítésében, az uzsonnaosztásnál, így a közösség inkább egy nagyobb családként funkcionál, mert a gimnazisták átveszik a gondoskodó nagytestvér szerepét.
Délután táncházzal folytattuk, további teret engedve a magyar népi kultúra megismerésének, népdalokat és nagyecsedi néptáncok alaplépéseit tanulhatták meg a gyerekek. Tóth Miklósné irányításával megismerték a nagyecsedi népviseletet, majd ecsedi népdalokat tanultak a kicsinyek. Levrints Oleksandor táncpedagógus felkérésében két fiatal művész érkezett a Szatmár Néptánccsoportból, akik fergeteges néptánccal kápráztatták el a kicsiket, majd felinvitálták a színpadra őket és kezdetét vette a tánctanulás. Már az alaplépéseket is nagy odaadással figyelték a gyerekek és átszellemülten kapcsolódtak be a tánc varázslatos világába. Jó pedagógiai érzékkel külön is kiválasztottak gyerekeket a táncpedagógusok, akiknek kevés volt a sikerélményük, azoknak külön segítséget nyújtottak. A tánc pedagógiai haszna felbecsülhetetlen. A mozgás remekül oldja a feszültséget, közelebb visz a társakhoz, akikkel együtt végezzük a mozgásos tevékenységet. Közben a gyerek ismerkedik a testével, a térrel, megtanulja használni, viszonyul a társaihoz és önmagához. A fő cél az, hogy a gyerek a tánc alapelemeit megtanulva, azokból építkezve megalkossa a saját táncát, mely számára örömszerző tevékenységgé válik, összekapcsolva ezt is a kreativitás fejlesztésével, a művészeti tevékenység, az örömmel végzett elmélyült munka, az önkifejezésre való képességével.
- augusztus 30.
Pénteken a sporté és a mozgásé volt a főszerep. Sorversenyek, vetélkedők és egy harcművészeti bemutató gazdagította a programot.
Délelőtt a Nihon Tai Jitsu Szövetség tartott látványos bemutatót a harcművészet ezen ágáról. A mester hosszú évek óta oktat már óvodás kortól kezdve gyerekeket, így a bemutató nemcsak látványos volt, hanem interaktív is, hisz bevonta a könnyebb elemek elvégzésébe az önként jelentkezőket, kis ajándékokkal jutalmazva az ügyes és kevésbé ügyes tanulókat egyaránt. A mester elmondta, hogy térségünkben is szükség van egy olyan a harcművészetek által biztosított szabadidős sporttevékenységre, mely leköti a térség fiataljainak sajátos szabadidejét, önbizalmat, magabiztosságot ad és utat mutat nekik abban, hogy a társadalom hasznos tagjai lehessenek. Külön kiemelte a fegyelem és egymásra való odafigyelés fontosságát. Bemutatta, hogy ez egy megtanulható modern önvédelmi rendszer és bebizonyította, hogy hatásos védekezési formát lehet általa megvalósítani. Külön kihangsúlyozta, hogy a küzdősportok nem az erőszakról szólnak, hanem az önvédelemről és soha nem szabad a megtanult elemeket támadásra használni.
Ebéd után csendes pihenő következett, filmnézéssel és daltanulással, majd kezdetét vette a sportnap második része a játékos csoportversenyek világa. A rendezvény célja az egészséges életmódra való nevelés, környezettudatos nevelés, egymás megismerése az iskolában, valamint a tanár-diák viszony javítása.
A rendezvény az iskola melletti sportpályán került megrendezésre, ahol az első és második évfolyamból összesen 55 gyermek vett részt. A sportnap lebonyolításához a kollégák mellett a gimnáziumi tanulók is segítséget nyújtottak. A játékos bemelegítés és gimnasztika után sorversenyre, fogójátékokra, kötélhúzásra került sor, ahol törekedtünk az egyforma erősségű csapatok kialakítására, hogy minden kisgyermeknek legyen sikerélménye a versenyek folyamán.
A versenyek izgalmasak voltak, amit a gyerekek nagyon élveztek. A verseny közti szünetekben ásványvizet és gyümölcsöt fogyaszthattak a gyerekek, ezzel is az egészséges táplálkozásra való figyelemfelhívást támogatva. Minden csapatot jutalmaztunk gyümölcsökkel, a dobogós helyezetteket külön jutalmaztuk, kifestőkönyvekkel és igés matricákkal. A versenyek végeztével mindenkit várt a tápláló és finom uzsonna.
- augusztus 31.
Az iskolanyitogatónk harmadik napján aztán különváltak kicsik és nagyok. A kicsinyeket a Napraforgók Játszóház bűvölte el játékaival és programjaival.
A Napraforgók először evangéliumi daltanulást hoztak kicsinyeink számára a tarsolyukban. Olyan játékos, mozgásos dalokkal készültek, amelyek hamar magukkal ragadták a kicsinyeket és lelkesen vettek részt az éneklésben és a mozgásban. Nemcsak énekelhették a dalokat, hanem át is élhették azok jelentését, közelebb hozva így számukra a dalok mélységét és jelentését. A csoport mottója a minőség és lelkiség, melynek teljesen eleget téve színvonalas műsorral szolgáltak gyermekeinknek. A zenei nevelés nélkülözhetetlen a személyiség kiegyensúlyozott fejlődéséhez, hatékonyan képes hozzájárulni a harmonikus emberi lét kialakításához. Ezért a három nap folyamán nagy hangsúlyt fordítottunk a zenére, mind a népzenére, mind a keresztyén zenére, melynek nemcsak a hangzásvilága, hanem a tartalma is hozzásegíthet a kiegyensúlyozottság eléréséhez, melyre a sok, különböző szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekeink számára kiemelt jelentőséggel bír. A zene tudvalevőleg kapcsolatot teremt az emberek között és a beszéd mellett a legfontosabb kifejezőeszközünk. Közösségformáló és hangulatot befolyásoló hatalma van, mely az egész nap kedélyállapotát eldöntötte és meghatározta.
A daltanulást a tízórai követte, majd az evangéliumi bűvészműsor, mely tökéletesen kiegészítette a már felfokozott örömteli hangulatot.
A délután folyamán semmilyen kötött programot nem szerveztünk, hagytuk, hogy a kicsinyek önfeledten játszanak a Játszóház nagyszerű játékaival, melyet a gyerekek maximálisan ki is használtak.
A gimisek eközben Pálinkás Gyula nagytiszteletű úr, milotai lelkipásztor előadását hallgathatták meg Jézus arca címmel, melynek tinédzser-közeli hangneme még ezt a lázadó korosztályt is magával ragadta. Egy játékos bevezető után szó volt arról, hogy miképpen lehet ma felfedezni Jézus és a Szentlélek tevékenységét elhidegülő társadalmunkban. Márk evangéliumából, a kapernaumi béna ember meggyógyításának története szolgált alapul. „Van-e négy embered?” Vannak-e társaink, kikkel együtt szolgálhatunk, és mi tudunk-e társsá lenni? – hangzott az első kérdés. A második üzenet szerint ez a négy ember, akik tetőt bontottak, vállalták, hogy bármi áron Jézus elé viszik beteg szerettüket. Bármi áron, vagyis mindenáron Jézushoz vinni valakit! Ez nagyon fontos cél. De az is fontos, hogyan lássuk meg a szenvedő embertársunkban Jézus arcát, elfogadással és türelemmel odafordulni embertársaink felé. A harmadik fontos üzenet: le kell rombolni a falakat köztünk és Jézus között, illetve mások és Jézus között.
Az előadást követően közös beszélgetésben reagálhattak a diákok az elhangozottakra, interaktív tartalommal bővítve ki az előadást.
A délelőtti alkalmat az Immánuel együttes adott jó hangulatú koncertje zárta. Az egyórás előadás során ifjúsági, Istent dicsőítő dalokat adtak elő. Azt lehetett érezni, hogy mindenkit személyesen szólít meg a zene és a dalok tartalma. A dalok között voltak már jól ismert keresztyén ifjúsági énekek, melyeket a jelenlévők együtt dúdoltak az előadókkal, így inkább a magáénak érezhette mindenki a dalokat. Az ifjúsági énekek képesek megszólítani a mai kor ifjúságát is, melyet a hagyományos templomi zenéről nem lehet elmondani. Az új megvilágításban előadott dalok igazán érdekes hatást gyakoroltak a jelenlévőkre, felvetve a református istentiszteleti alkalmak megreformálásának igényét.
A református gyülekezeti teremben költötték el tízóraijukat és ebédjüket is tanítványaink. Az ebéd végeztével kerülhetett sor a játékos vetélkedőre, melyre csapatokba szerveződtek a tanulók, elfoglalták a közös asztalokat és némi nassolnivaló társaságában hozzákezdtek a feladatok megoldásához. Igyekeztünk színes és mulatságos feladatokat összeállítani, hogy senkinek se legyen alkalma unatkozni. A feladatok között szerepeltek képes képtelen állítások, divatbemutató, óriás-puzzle, melynek darabjait a templomkertből kellett összegyűjteni, és egy élő társasjáték is. A vetélkedő győztesét, de minden résztvevőjét is apróbb, iskolakezdési ajándékkal támogattuk.
A közös játék során sajátítjuk el a társas együttélés szabályait és normáit. Segít megérteni a mindennapi életet, megismeri a család és a közösség szerkezetét és működését. Megtanuljuk, hogyan alkalmazkodjunk másokhoz, hogyan és milyen módon érvényesíthetjük saját akaratunkat, szándékainkat úgy, hogy közben figyelemmel legyünk embertársunk igényeire és szándékaira is. Fejleszti a kapcsolatteremtő készséget, az akaraterőt, az önfegyelmet, szolgálja a csapathoz tartozás élményét, a társas kapcsolatok megerősítését. Ez a 14-18 éves korosztály számára is kiemelten fontos, mert a csoporthoz való tartozás életkori sajátosságnak tekinthető, amely azonban nem mindig egészül ki a tolerancia és türelem erényével. Ezt fejlesztendő zártuk le a programsorozatot ezzel a játékos vetélkedővel.
Az este az Édenkert együttes műsorával ért véget, melyre kicsik és nagyok egyaránt eljöttek az iskola udvarára, hogy a zene közös élményével gazdagodva térjen mindenki haza.
Szeptember elsején került sor a program lezárására és az új tanév ünnepélyes megnyitására a tanévnyitó istentisztelet keretein belül, melyen új kis elsőseink, immár formálódó közösségként adtak elő két megtanult éneket és verset a gyülekezetnek.
